552/2003 Z. z. - V.0 | Törvénytár.sk

552/2003 Z. z.

A közérdekű munkavégzésről

Törvény adatai

Kihirdetés dátuma:

2003.12.18.

Érvényesség kezdete:

2003.11.06.

Hatályosság kezdete:

2026.01.01.

Hatályosság vége:

Előző változat -

Jelenlegi változat 2026.01.01. -

Kihirdetés dátuma:

2003.12.18.

Érvényesség kezdete:

2003.11.06.

Hatályosság kezdete:

2026.01.01.

Hatályosság vége:

Törvény a közérdekű munkavégzésről

552

ZÁKON

Törvény

zo 6. novembra 2003

A KÖZÉRDEKŰ MUNKAVÉGZÉSRŐL

o výkone práce vo verejnom záujme

Kelt: 2003. november 6.

Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a következő törvényt fogadta el:

§ 1

Predmet a pôsobnosť zákona

(1)

Tento zákon upravuje práva a povinnosti zamestnancov a zamestnávateľov pri výkone práce vo verejnom záujme.

(2)

Tento zákon sa vzťahuje na zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme k zamestnávateľom, ktorými sú

štátne orgány, obce, vyššie územné celky a právnické osoby, ktorým zákon zveruje právomoc rozhodovať o právach a povinnostiach fyzických osôb alebo právnických osôb v oblasti verejnej správy,

právnické osoby zriadené zákonom, právnické osoby zriadené štátnym orgánom, obcou alebo vyšším územným celkom podľa osobitného predpisu¹) a verejné výskumné inštitúcie,^1a)

právnické osoby založené štátnym orgánom, obcou alebo vyšším územným celkom, ak majetková účasť alebo súčet majetkovej účasti štátu, obce alebo vyššieho územného celku je viac ako 67 %,

iné právnické osoby založené štátnym orgánom, obcou alebo vyšším územným celkom, u ktorých väčšinu členov riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánov navrhuje štátny orgán, obec alebo vyšší územný celok.

(3)

Na pracovnoprávne vzťahy zamestnancov právnickej osoby podľa odseku 2 písm. c) sa nevzťahujú ustanovenia tohto zákona, ak majetková účasť alebo súčet majetkovej účasti štátu, obce alebo vyššieho územného celku sa zníži pod úroveň 67 %, a to odo dňa prevodu majetkovej účasti.

(4)

Na pracovnoprávne vzťahy zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme sa vzťahuje Zákonník práce, ak tento zákon alebo osobitný predpis²) neustanovuje inak.

(5)

Tento zákon sa nevzťahuje na zamestnancov, ktorí vykonávajú pracovné činnosti remeselné, manuálne alebo manipulačné s prevahou fyzickej práce.

(6)

Činnosť člena okrskovej volebnej komisie, zapisovateľa okrskovej volebnej komisie, člena okrskovej komisie pre referendum, zapisovateľa okrskovej komisie pre referendum, sčítacieho komisára a člena komisie obecného zastupiteľstva sa nevykonáva v pracovnoprávnom vzťahu.

1. §

A törvény tárgya és hatálya

(1)

Ez a törvény a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelességeit szabályozza a közérdekű munkavégzés során.

(2)

E törvény hatálya a közérdekű munkát végző munkavállalókra terjed ki, akiknek a munkáltatói:

az állami szervek, a községek, a nagyobb területi egységek és azon jogi személyek, amelyeknek a törvény hatáskört telepít a természetes személyek vagy jogi személyek jogairól és kötelességeiről való döntésre a közigazgatás területén,

a törvény által létrehozott jogi személyek, az állami szerv, a község vagy a nagyobb területi egység által külön jogszabály szerint1) létrehozott jogi személyek és a nyilvános kutatóintézetek,1a)

az állami szerv, a község vagy a nagyobb területi egység által alapított jogi személyek, ha az állam, a község vagy a nagyobb területi egység vagyoni részesedése vagy vagyoni részesedéseinek összege több mint 67%,

más, állami szerv, község vagy nagyobb területi egység által alapított jogi személyek, amelyeknél az irányító, ellenőrző vagy felügyelő szervek tagjainak többségét az állami szerv, a község vagy a nagyobb területi egység javasolja.

(3)

A (2) bekezdés c) pontja szerinti jogi személy munkavállalóinak munkajogi viszonyaira nem vonatkoznak e törvény rendelkezései, ha az állam, a község vagy a nagyobb területi egység vagyoni részesedése vagy vagyoni részesedéseinek összege 67% alá csökken, mégpedig a vagyoni részesedés átruházásának napjától.

(4)

A közérdekű munkát végző munkavállalók munkajogi viszonyaira a Munka Törvénykönyve vonatkozik, amennyiben ez a törvény vagy külön jogszabály2) másként nem rendelkezik.

(5)

E törvény hatálya nem terjed ki azokra a munkavállalókra, akik túlnyomórészt fizikai munkával járó kézműves, manuális vagy anyagmozgató munkafolyamatokat végeznek.

(6)

A szavazókörzeti választási bizottság tagjának, a szavazókörzeti választási bizottság jegyzőkönyvvezetőjének, a népszavazási szavazókörzeti bizottság tagjának, a népszavazási szavazókörzeti bizottság jegyzőkönyvvezetőjének, a számlálóbiztosnak és a helyi képviselő-testület bizottsági tagjának tevékenysége nem munkajogi viszony keretében végzendő.

§ 2

Vymedzenie niektorých pojmov

(1)

Zamestnanec podľa tohto zákona je fyzická osoba, ktorá je v pracovnoprávnom vzťahu na základe pracovnej zmluvy^2a) alebo dohody o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru^2b) k zamestnávateľovi uvedenému v § 1 ods. 2 pri výkone práce vo verejnom záujme, ako aj štatutárny orgán, ktorý je v pracovnoprávnom vzťahu k zamestnávateľovi.

(2)

Verejný záujem podľa tohto zákona je záujem, ktorý prináša majetkový prospech alebo iný prospech všetkým občanom alebo väčšine občanov. U zamestnancov zamestnávateľa, ktorými sú právnické osoby podľa § 1 ods. 2 písm. c), výkon práce vo verejnom záujme je aj plnenie povinností zamestnancov v záujme týchto právnických osôb podľa Obchodného zákonníka.

(3)

Osobný záujem podľa tohto zákona je záujem, ktorý prináša majetkový prospech alebo iný prospech zamestnancovi alebo jemu blízkym osobám.³)

(4)

Rozpor záujmov podľa tohto zákona je skutočnosť, ak zamestnanec uprednostní osobný záujem pred verejným záujmom.

2. §

Egyes fogalmak meghatározása

(1)

E törvény értelmében munkavállaló az a természetes személy, aki az 1. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatóval munkaszerződés2a) vagy munkaviszonyon kívüli munkavégzésről szóló megállapodás2b) alapján közérdekű munkavégzés céljából munkajogi viszonyban áll, valamint a statutáris szerv, aki munkajogi viszonyban áll a munkáltatóval.

(2)

E törvény értelmében közérdek az az érdek, amely vagyoni vagy egyéb hasznot hoz valamennyi polgárnak vagy a polgárok többségének. Az 1. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti jogi személyek munkavállalói esetében közérdekű munkavégzésnek minősül a munkavállalók kötelességeinek teljesítése is e jogi személyek érdekében a Kereskedelmi Törvénykönyv szerint.

(3)

E törvény értelmében személyes érdek az az érdek, amely vagyoni vagy egyéb hasznot hoz a munkavállalónak vagy a hozzá közel álló személyeknek.3)

(4)

E törvény értelmében összeférhetetlenség az a tény, ha a munkavállaló a személyes érdeket a közérdek elé helyezi.

§ 3

Predpoklady výkonu práce vo verejnom záujme

(1)

Zamestnancom podľa tohto zákona sa môže stať fyzická osoba, ktorá

má spôsobilosť na právne úkony v plnom rozsahu,

je bezúhonná,

spĺňa kvalifikačné predpoklady a osobitné kvalifikačné predpoklady, ak to vyžaduje osobitný predpis,⁴)

má zdravotnú spôsobilosť na prácu, ktorú má vykonávať, ak to vyžaduje osobitný predpis,⁵)

bola zvolená alebo vymenovaná, ak tento zákon alebo osobitný predpis⁶) voľbu alebo vymenovanie ustanovuje ako predpoklad vykonávania práce vo verejnom záujme,

je oprávnená na oboznamovanie sa s utajovanými skutočnosťami podľa osobitného predpisu,⁷) ak sa takéto oprávnenie na dohodnutú prácu vyžaduje,

má poverenie podľa vnútorných predpisov príslušnej cirkvi alebo náboženskej spoločnosti,⁸) ak vyučuje náboženstvo.

(2)

Predpoklady uvedené v odseku 1 musí zamestnanec spĺňať po celý čas výkonu práce vo verejnom záujme; odsek 3 tým nie je dotknutý.

(3)

Predpoklad podľa odseku 1 písm. a) nemusí spĺňať zamestnanec v pracovnoprávnom vzťahu na základe dohody o práci vykonávanej mimo pracovného pomeru,^2b) ktorý vykonáva prácu v oblasti sociálnych vecí a rodiny,⁹) ak to povaha práce dovoľuje.

(4)

Za bezúhonného na účely tohto zákona sa nepovažuje ten, kto bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin.

(5)

Bezúhonnosť sa preukazuje výpisom z registra trestov¹⁰) nie starším ako tri mesiace. Bezúhonnosť možno preukázať aj verejnou listinou^10a) vydanou na účel podľa osobitného predpisu.^10b)

(6)

Fyzická osoba, ktorá je štátnym občanom Slovenskej republiky, poskytne na účel preukázania bezúhonnosti podľa odseku 4 pred uzavretím pracovnoprávneho vzťahu zamestnávateľovi, ktorý je súčasne služobným úradom podľa osobitného predpisu,^10c) údaje potrebné na vyžiadanie výpisu z registra trestov.^10d) Údaje podľa prvej vety zamestnávateľ, ktorý je súčasne služobným úradom podľa osobitného predpisu,^10c) zašle pred vznikom pracovnoprávneho vzťahu prostredníctvom centrálneho informačného systému štátnej služby^10e) v elektronickej podobe Generálnej prokuratúre Slovenskej republiky (ďalej len „generálna prokuratúra“) na vydanie výpisu z registra trestov; generálna prokuratúra a krajská prokuratúra zašlú pred vznikom pracovnoprávneho vzťahu údaje podľa prvej vety v elektronickej podobe prostredníctvom informačného systému generálnej prokuratúry registru trestov na vydanie výpisu z registra trestov.

(7)

(8)

Fyzická osoba, ktorá nie je štátnym občanom Slovenskej republiky, na účel preukázania bezúhonnosti podľa odseku 4 predloží pred uzavretím pracovnoprávneho vzťahu zamestnávateľovi výpis z registra trestov alebo obdobný doklad vydaný štátom, ktorého je občanom.

(9)

Vymenovanie je predpokladom výkonu funkcie štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej štátnym orgánom.

3. §

A közérdekű munkavégzés feltételei

(1)

E törvény értelmében munkavállaló lehet az a természetes személy, aki

teljes jogi cselekvőképességgel rendelkezik,

feddhetetlen,

megfelel a képesítési feltételeknek és a különleges képesítési feltételeknek, ha azt külön jogszabály megköveteli,4)

egészségügyileg alkalmas az elvégzendő munkára, ha azt külön jogszabály megköveteli,5)

megválasztották vagy kinevezték, ha ez a törvény vagy külön jogszabály6) a megválasztást vagy kinevezést a közérdekű munkavégzés feltételeként írja elő,

külön jogszabály szerint7) jogosult a minősített adatok megismerésére, ha a megállapodás szerinti munkához ilyen jogosultság szükséges,

az illetékes egyház vagy vallási közösség8) belső előírásai szerinti megbízással rendelkezik, ha hittant oktat.

(2)

A munkavállalónak az (1) bekezdésben felsorolt feltételeknek a közérdekű munkavégzés teljes időtartama alatt meg kell felelnie; ez nem érinti a (3) bekezdést.

(3)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek nem kell megfelelnie annak a munkavállalónak, aki munkaviszonyon kívüli munkavégzésről szóló megállapodás2b) alapján áll munkajogi viszonyban, és a szociális ügyek és a család területén végez munkát,9) ha a munka jellege ezt megengedi.

(4)

E törvény alkalmazásában nem tekinthető feddhetetlennek az, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.

(5)

A feddhetetlenséget három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal10) kell igazolni. A feddhetetlenség igazolható külön jogszabályban10b) meghatározott célra kiadott közokirattal10a) is.

(6)

A Szlovák Köztársaság állampolgárságával rendelkező természetes személy a (4) bekezdés szerinti feddhetetlenség igazolása céljából a munkajogi viszony létesítése előtt megadja a munkáltatónak, amely egyúttal külön jogszabály10c) szerinti szolgálati hivatal is, az erkölcsi bizonyítvány kikéréséhez szükséges adatokat.10d) Az első mondat szerinti adatokat a munkáltató, amely egyúttal külön jogszabály10c) szerinti szolgálati hivatal is, a munkajogi viszony létrejötte előtt a közszolgálat központi információs rendszerén10e) keresztül elektronikus formában elküldi a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészségének (a továbbiakban: „Legfőbb Ügyészség”) az erkölcsi bizonyítvány kiadása céljából; a Legfőbb Ügyészség és a kerületi ügyészség a munkajogi viszony létrejötte előtt az első mondat szerinti adatokat elektronikus formában a Legfőbb Ügyészség információs rendszerén keresztül elküldi a bűnügyi nyilvántartásnak az erkölcsi bizonyítvány kiadása céljából.

(7)

(8)

Az a természetes személy, aki nem a Szlovák Köztársaság állampolgára, a (4) bekezdés szerinti feddhetetlenség igazolása céljából a munkajogi viszony létesítése előtt bemutatja a munkáltatónak az erkölcsi bizonyítványt vagy azzal egyenértékű okiratot, amelyet az az állam adott ki, amelynek állampolgára.

(9)

Az állami szerv által létrehozott jogi személynél a statutáris szerv tisztségének betöltésének feltétele a kinevezés.

§ 4

Právne úkony

Právne úkony za zamestnávateľa voči zamestnancovi, ktorý je štatutárnym orgánom, robí orgán, ktorý ho vymenoval alebo zvolil. Ak je štatutárny orgán vymenovaný prezidentom Slovenskej republiky podľa osobitného predpisu, robí právne úkony za zamestnávateľa vedúci ústredného orgánu štátnej správy, do ktorého pôsobnosti patrí, ak osobitný predpis neustanovuje inak. Ak je štatutárny orgán vymenovaný alebo zvolený kolektívnym orgánom podľa osobitného predpisu,¹¹) robí právne úkony jeho predseda alebo iná fyzická osoba týmto orgánom poverená. V ostatných prípadoch robí právne úkony štatutárny orgán nadriadeného orgánu. Ak zamestnávateľ nemá nadriadený orgán, robí právne úkony štatutárny orgán zriaďovateľa. Ak zamestnávateľ nemá nadriadený orgán ani zriaďovateľa, robí právne úkony vedúci ústredného orgánu štátnej správy, do ktorého pôsobnosti patrí.

4. §

Jogügyletek

A munkáltató nevében a statutáris szervként működő munkavállalóval szemben a jogcselekményeket az a szerv teszi meg, amely őt kinevezte vagy megválasztotta. Ha a statutáris szervet a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki külön jogszabály szerint, a munkáltató nevében a jogcselekményeket annak a központi államigazgatási szervnek a vezetője teszi meg, amelynek hatáskörébe tartozik, amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik. Ha a statutáris szervet külön jogszabály11) szerint testületi szerv nevezi ki vagy választja meg, a jogcselekményeket annak elnöke vagy az e szerv által megbízott más természetes személy teszi meg. A többi esetben a jogcselekményeket a felettes szerv statutáris szerve teszi meg. Ha a munkáltatónak nincs felettes szerve, a jogcselekményeket az alapító szerv statutáris szerve teszi meg. Ha a munkáltatónak nincs felettes szerve, sem alapítója, a jogcselekményeket annak a központi államigazgatási szervnek a vezetője teszi meg, amelynek hatáskörébe tartozik.

§ 5

Výberové konanie na miesto vedúceho zamestnanca

(1)

Miesto vedúceho zamestnanca, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu u zamestnávateľa uvedeného v § 1 ods. 2, a miesto ďalšieho vedúceho zamestnanca, u ktorého to určí pracovný poriadok, sa obsadzuje na základe výsledku výberového konania; to neplatí ak osobitný predpis¹²) ustanovuje aj iný spôsob výberu vedúceho zamestnanca alebo ustanovuje voľbu alebo vymenovanie vedúceho zamestnanca kolektívnym orgánom.

(2)

Výberovým konaním na obsadenie miesta vedúceho zamestnanca ustanoveného v odseku 1 (ďalej len „výberové konanie“) sa overujú schopnosti a odborné znalosti uchádzača, ktoré sú potrebné alebo vhodné vzhľadom na povahu povinností, ktoré má zamestnanec vykonávať na mieste vedúceho zamestnanca. Pri výberovom konaní sa musí dodržiavať zásada rovnakého zaobchádzania v pracovnoprávnych a obdobných právnych vzťahoch ustanovená osobitným zákonom.^12a) V súlade so zásadou rovnakého zaobchádzania sa zakazuje diskriminácia aj z dôvodu manželského stavu a rodinného stavu, farby pleti, jazyka, politického alebo iného zmýšľania, odborovej činnosti, národného alebo sociálneho pôvodu, majetku, rodu alebo iného postavenia.

(3)

Výberové konanie vyhlasuje zamestnávateľ v tlači alebo v iných všeobecne prístupných prostriedkoch masovej komunikácie, ktorými sú najmä televízia, rozhlas a internet. Výberové konanie na miesto štatutárneho orgánu vyhlasuje zriaďovateľ alebo zakladateľ alebo orgán štátnej správy, do ktorého pôsobnosti zamestnávateľ, u ktorého bude funkciu štatutárneho orgánu vykonávať, patrí. Výberové konanie sa vyhlasuje najmenej tri týždne pred jeho začatím. Oznámenie o vyhlásení výberového konania obsahuje

názov zamestnávateľa vrátane obce, kde je sídlo zamestnávateľa,

funkciu, ktorá sa obsadzuje výberovým konaním,

kvalifikačné predpoklady a osobitné kvalifikačné predpoklady na vykonávanie funkcie podľa osobitného predpisu,⁴)

iné kritériá a požiadavky v súvislosti s obsadzovanou funkciou,

zoznam požadovaných dokladov,

dátum a miesto podania žiadosti o účasť na výberovom konaní.

(4)

Zamestnávateľ, ktorý vyhlásil výberové konanie, zriadi výberovú komisiu a vymenuje jej členov. Členov výberovej komisie pri výberovom konaní na miesto štatutárneho orgánu vymenúva zriaďovateľ alebo zakladateľ. Ak zamestnávateľ nemá zriaďovateľa alebo zakladateľa, členov výberovej komisie vymenuje orgán štátnej správy, do ktorého pôsobnosti zamestnávateľ patrí. Výberová komisia má najmenej troch členov, z ktorých najmenej jedného člena určí zástupca zamestnancov. Celkový počet členov výberovej komisie je nepárny.

(5)

Uchádzača, ktorý spĺňa predpoklady podľa § 3 ods. 1 písm. a), c) až e) a g), výberová komisia pozve na výberové konanie najmenej sedem dní pred jeho začatím s uvedením dátumu, miesta a hodiny výberového konania. Výberové konanie sa uskutočňuje písomnou formou alebo pohovorom, alebo písomnou formou a pohovorom.

(6)

Výberová komisia zhodnotí výsledok výberového konania a na základe výsledkov určí poradie uchádzačov a zverejní výsledok výberového konania tak, aby bolo prístupné každému uchádzačovi. Poradie uchádzačov je záväzné pri obsadení funkcie; zamestnávateľ uzavrie pracovný pomer s uchádzačom podľa poradia. Uchádzač podľa poradia na účel preukázania bezúhonnosti podľa § 3 ods. 5 pred uzavretím pracovnoprávneho vzťahu postupuje podľa § 3 ods. 5 až 8.

(7)

Výberová komisia písomne oznámi uchádzačovi výsledok výberového konania do desiatich dní od jeho skončenia.

(8)

Ak výberová komisia na základe výberového konania nevyberie uchádzača na obsadzované miesto vedúceho zamestnanca, pretože žiadny uchádzač nevyhovel ustanoveným podmienkam, zamestnávateľ vyhlási nové výberové konanie.

(9)

Voľné miesto vedúceho zamestnanca možno obsadiť bez výberového konania len do vymenovania po úspešnom vykonaní výberového konania podľa tohto zákona, a to najdlhšie na šesť mesiacov.

(10)

Uchádzač, ktorý sa cíti poškodený v dôsledku nedodržania podmienok pri výberovom konaní, môže sa domáhať svojich práv na súde vrátane primeranej náhrady nemajetkovej ujmy v peniazoch.

5. §

Pályázati eljárás a vezető beosztású munkavállalói álláshelyre

(1)

Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású munkavállaló álláshelyét, valamint azon további vezető beosztású munkavállaló álláshelyét, amely esetében ezt a munkarend előírja, pályázati eljárás eredménye alapján kell betölteni; ez nem érvényes, ha külön jogszabály12) a vezető beosztású munkavállaló kiválasztásának más módját is előírja, vagy előírja a vezető beosztású munkavállaló testületi szerv általi megválasztását vagy kinevezését.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott vezető beosztású munkavállalói álláshely betöltésére irányuló pályázati eljárás (a továbbiakban: „pályázati eljárás”) során a pályázó képességeit és szakmai ismereteit ellenőrzik, amelyek a kötelességek jellegére tekintettel szükségesek vagy megfelelőek, amelyeket a munkavállalónak a vezető beosztású munkavállalói álláshelyen el kell látnia. A pályázati eljárás során be kell tartani a külön törvényben12a) meghatározott, a munkajogi és hasonló jogviszonyokban való egyenlő bánásmód elvét. Az egyenlő bánásmód elvével összhangban tilos a megkülönböztetés a házassági és családi állapot, a bőrszín, a nyelv, a politikai vagy egyéb meggyőződés, a szakszervezeti tevékenység, a nemzeti vagy társadalmi származás, a vagyon, a nem vagy egyéb helyzet miatt is.

(3)

A pályázati eljárást a munkáltató hirdeti meg a sajtóban vagy más, általánosan hozzáférhető tömegkommunikációs eszközökben, amelyek különösen a televízió, a rádió és az internet. A statutáris szerv álláshelyére kiírt pályázati eljárást az alapító vagy az az államigazgatási szerv hirdeti meg, amelynek hatáskörébe az a munkáltató tartozik, amelynél a statutáris szerv tisztségét betölti majd. A pályázati eljárást legalább három héttel a megkezdése előtt kell meghirdetni. A pályázati eljárás meghirdetéséről szóló közlemény tartalmazza

a munkáltató megnevezését, beleértve azt a községet is, ahol a munkáltató székhelye található,

a pályázati eljárással betöltendő tisztséget,

a tisztség betöltéséhez külön jogszabály4) szerint szükséges képesítési feltételeket és különleges képesítési feltételeket,

a betöltendő tisztséggel kapcsolatos egyéb kritériumokat és követelményeket,

a szükséges dokumentumok jegyzékét,

a pályázati eljáráson való részvételre irányuló kérelem benyújtásának dátumát és helyét.

(4)

A pályázati eljárást meghirdető munkáltató pályázati bizottságot hoz létre és kinevezi annak tagjait. A statutáris szerv álláshelyére kiírt pályázati eljárás során a pályázati bizottság tagjait az alapító nevezi ki. Ha a munkáltatónak nincs alapítója, a pályázati bizottság tagjait az az államigazgatási szerv nevezi ki, amelynek hatáskörébe a munkáltató tartozik. A pályázati bizottságnak legalább három tagja van, akik közül legalább egy tagot a munkavállalók képviselője jelöl ki. A pályázati bizottság tagjainak teljes száma páratlan.

(5)

Azt a pályázót, aki megfelel a 3. § (1) bekezdésének a), c)-e) és g) pontja szerinti feltételeknek, a pályázati bizottság legalább hét nappal a pályázati eljárás megkezdése előtt meghívja a pályázati eljárásra, megjelölve annak dátumát, helyét és időpontját. A pályázati eljárás írásbeli formában vagy szóbeli meghallgatás formájában, vagy írásbeli és szóbeli meghallgatás formájában zajlik.

(6)

A pályázati bizottság értékeli a pályázati eljárás eredményét, és az eredmények alapján meghatározza a pályázók sorrendjét, és a pályázati eljárás eredményét úgy teszi közzé, hogy az minden pályázó számára hozzáférhető legyen. A pályázók sorrendje a tisztség betöltésekor kötelező érvényű; a munkáltató a sorrendnek megfelelően létesít munkaviszonyt a pályázóval. A sorrend szerinti pályázó a 3. § (5) bekezdése szerinti feddhetetlenség igazolása céljából a munkajogi viszony létesítése előtt a 3. § (5)-(8) bekezdése szerint jár el.

(7)

A pályázati bizottság a pályázati eljárás befejezésétől számított tíz napon belül írásban értesíti a pályázót az eljárás eredményéről.

(8)

Ha a pályázati bizottság a pályázati eljárás alapján nem választ pályázót a betöltendő vezető beosztású munkavállalói álláshelyre, mivel egyetlen pályázó sem felelt meg a meghatározott feltételeknek, a munkáltató új pályázati eljárást hirdet meg.

(9)

A vezető beosztású munkavállaló üres álláshelye pályázati eljárás nélkül is betölthető, de csak az e törvény szerinti sikeres pályázati eljárást követő kinevezésig, legfeljebb hat hónapra.

(10)

Az a pályázó, aki a pályázati eljárás feltételeinek be nem tartása miatt sérelmet szenvedett, bíróságon érvényesítheti jogait, beleértve a nem vagyoni kár pénzbeli, arányos megtérítését is.

§ 6

(1)

Zamestnávateľ je povinný informovať o voľných pracovných miestach na výkon práce vo verejnom záujme na mieste u zamestnávateľa, ktoré je zamestnancom prístupné, a umožniť zamestnancom a iným fyzickým osobám uchádzať sa o tieto voľné pracovné miesta.

(2)

Zamestnávateľ rozhodne o obsadení voľného pracovného miesta na základe posúdenia vhodnosti jednotlivých uchádzačov z hľadiska ich znalostí a schopností na výkon práce vo verejnom záujme.

6. §

(1)

A munkáltató köteles a munkáltatónál, a munkavállalók számára hozzáférhető helyen tájékoztatást nyújtani a közérdekű munkavégzésre vonatkozó üres álláshelyekről, és lehetővé kell tennie a munkavállalók és más természetes személyek számára, hogy pályázzanak ezekre az üres álláshelyekre.

(2)

A munkáltató az üres álláshely betöltéséről az egyes pályázók alkalmasságának mérlegelése alapján dönt, a közérdekű munkavégzéshez szükséges ismereteik és képességeik szempontjából.

§ 7

Podriadenosť zamestnancov

Zamestnancov, ktorí sú blízkymi osobami,³) a zamestnancov a fyzické osoby vykonávajúce verejnú funkciu, ktorí sú blízkymi osobami, nemožno zaradiť do vzájomnej priamej podriadenosti alebo nadriadenosti alebo tak, aby jeden podliehal pokladničnej kontrole alebo účtovnej kontrole druhého, okrem zamestnancov zastupiteľských úradov Slovenskej republiky v zahraničí a zamestnancov zamestnávateľa, u ktorého pôsobí len jeden vedúci zamestnanec, ktorý je štatutárnym orgánom.

7. §

A munkavállalók alárendeltsége

Azokat az alkalmazottakat, akik közeli személyek,3) valamint azokat az alkalmazottakat és közfunkciót ellátó természetes személyeket, akik közeli személyek, nem lehet egymás közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyába sorolni, illetve oly módon, hogy egyik a másik pénztári vagy számviteli ellenőrzése alá tartozzon, kivéve a Szlovák Köztársaság külföldi képviseleti hivatalainak alkalmazottait és azon munkáltató alkalmazottait, amelynél csak egyetlen vezető beosztású alkalmazott dolgozik, aki egyben a statutáris szerv is.

§ 8

Povinnosti a obmedzenia zamestnanca

(1)

Zamestnanec je povinný

dodržiavať Ústavu Slovenskej republiky, ústavné zákony, zákony, ostatné všeobecne záväzné právne predpisy a vnútorné predpisy a uplatňovať ich podľa svojho najlepšieho vedomia a svedomia, rešpektovať a chrániť ľudskú dôstojnosť a ľudské práva,

konať a rozhodovať nestranne a zdržať sa pri výkone práce vo verejnom záujme všetkého, čo by mohlo ohroziť dôveru v nestrannosť a objektívnosť konania a rozhodovania,

zachovávať mlčanlivosť o skutočnostiach, o ktorých sa dozvedel pri výkone práce vo verejnom záujme a ktoré v záujme zamestnávateľa nemožno oznamovať iným osobám, a to aj po skončení pracovného pomeru; to neplatí, ak ho tejto povinnosti zbavil štatutárny orgán alebo ním poverený vedúci zamestnanec, ak osobitný predpis⁷) neustanovuje inak,

zdržať sa konania, ktoré by mohlo viesť k rozporu záujmov,

nezneužívať informácie nadobudnuté v súvislosti a pri vykonávaní zamestnania vo vlastný prospech alebo v prospech blízkych osôb alebo iných fyzických osôb alebo právnických osôb; táto povinnosť platí aj po skončení pracovného pomeru,

zdržať sa konania, z ktorého vyplývajú neoprávnené prísľuby alebo záväzky zaväzujúce zamestnávateľa,

oznámiť nadriadenému vedúcemu zamestnancovi, prípadne orgánu činnému v trestnom konaní stratu alebo poškodenie majetku vo vlastníctve alebo v správe zamestnávateľa,

oznámiť zamestnávateľovi, že bol právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin alebo že bol pozbavený spôsobilosti na právne úkony, alebo že jeho spôsobilosť na právne úkony bola obmedzená.

(2)

Zamestnanec nesmie

vykonávať činnosť, ktorou by sa významnou mierou znižovala jeho dôstojnosť vo vzťahu k vykonávanej funkcii alebo by sa ohrozovala jeho nestrannosť,

sprostredkúvať pre seba alebo inú fyzickú osobu alebo právnickú osobu obchodný styk

so štátom,

s obcou,

s vyšším územným celkom,

so štátnym podnikom, štátnym účelovým fondom a s inou právnickou osobou zriadenou štátom,

s rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, inou právnickou osobou zriadenou obcou,

s rozpočtovou organizáciou alebo príspevkovou organizáciou, inou právnickou osobou zriadenou vyšším územným celkom alebo

s inou právnickou osobou s majetkovou účasťou štátu, Fondu národného majetku Slovenskej republiky, obce alebo vyššieho územného celku;

to neplatí, ak takáto činnosť vyplýva zamestnancovi z výkonu práce vo verejnom záujme,

požadovať alebo prijímať dary alebo iné výhody alebo navádzať iného na poskytovanie darov alebo iných výhod v súvislosti a pri výkone práce vo verejnom záujme; to neplatí, ak ide o dary alebo iné výhody poskytované obvykle pri výkone práce vo verejnom záujme alebo na základe zákona alebo zamestnávateľom,

nadobúdať majetok od štátu, obce alebo vyššieho územného celku inak ako vo verejnej súťaži alebo vo verejnej dražbe, ak osobitný predpis neustanovuje inak,¹³) s výnimkou, ak obec alebo vyšší územný celok zverejní podmienky nadobudnutia majetku; to sa vzťahuje aj na osoby blízke zamestnancovi,

používať symboly spojené s výkonom práce vo verejnom záujme na osobný prospech,

zneužívať výhody vyplývajúce z výkonu práce vo verejnom záujme, a to ani po skončení výkonu týchto prác,

poskytovať nepravdivé vyhlásenia súvisiace s vykonávaním práce vo verejnom záujme.

(3)

Povinnosť mlčanlivosti podľa odseku 1 písm. c) sa nevzťahuje na oznámenie kriminality alebo inej protispoločenskej činnosti.^13aa)

8. §

Az alkalmazott kötelezettségei és korlátozásai

(1)

Az alkalmazott köteles

betartani a Szlovák Köztársaság Alkotmányát, az alkotmányerejű törvényeket, a törvényeket, az egyéb általános érvényű jogszabályokat és a belső szabályzatokat, és azokat legjobb tudása és lelkiismerete szerint alkalmazni, tiszteletben tartani és védeni az emberi méltóságot és az emberi jogokat,

pártatlanul eljárni és dönteni, és a közérdekű munkavégzés során tartózkodni mindentől, ami veszélyeztethetné az eljárás és a döntéshozatal pártatlanságába és objektivitásába vetett bizalmat,

titoktartási kötelezettséget vállalni azokról a tényekről, amelyekről a közérdekű munkavégzés során szerzett tudomást, és amelyeket a munkáltató érdekében nem lehet más személyekkel közölni, még a munkaviszony megszűnése után is; ez nem érvényes, ha e kötelezettség alól a statutáris szerv vagy az általa megbízott vezető beosztású alkalmazott felmentette, hacsak külön jogszabály7) másként nem rendelkezik,

tartózkodni az olyan cselekményektől, amelyek érdekellentéthez vezethetnek,

a foglalkozásával összefüggésben és annak gyakorlása során szerzett információkkal nem élni vissza saját, közeli személyek vagy más természetes vagy jogi személyek javára; ez a kötelezettség a munkaviszony megszűnése után is fennáll,

tartózkodni az olyan cselekményektől, amelyekből a munkáltatót kötelező jogosulatlan ígéretek vagy kötelezettségvállalások származnak,

bejelenteni a felettes vezető beosztású alkalmazottnak, illetve a büntetőeljárásban eljáró szervnek a munkáltató tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyon elvesztését vagy megrongálódását,

bejelenteni a munkáltatónak, hogy szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélték, vagy hogy jogi cselekvőképességétől megfosztották, vagy hogy jogi cselekvőképességét korlátozták.

(2)

Az alkalmazott nem jogosult

olyan tevékenységet folytatni, amely jelentős mértékben csökkentené a betöltött tisztségével kapcsolatos méltóságát, vagy veszélyeztetné pártatlanságát,

saját maga vagy más természetes vagy jogi személy számára üzleti kapcsolatot közvetíteni

az állammal,

a községgel,

a nagyobb területi egységgel,

állami vállalattal, állami célalappal és más, az állam által alapított jogi személlyel,

költségvetési szervezettel vagy dotációs szervezettel, a község által alapított más jogi személlyel,

költségvetési szervezettel vagy dotációs szervezettel, a nagyobb területi egység által alapított más jogi személlyel, vagy

más, az állam, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Vagyonalapja, a község vagy a nagyobb területi egység vagyoni részesedésével működő jogi személlyel;

ez nem érvényes, ha az ilyen tevékenység az alkalmazott számára a közérdekű munkavégzésből fakad,

ajándékokat vagy egyéb előnyöket kérni vagy elfogadni, vagy mást ajándékok vagy egyéb előnyök nyújtására rábírni a közérdekű munkavégzéssel összefüggésben és annak során; ez nem érvényes, ha olyan ajándékokról vagy egyéb előnyökről van szó, amelyeket általában a közérdekű munkavégzés során, vagy törvény alapján, vagy a munkáltató által nyújtanak,

az államtól, a községtől vagy a nagyobb területi egységtől vagyont szerezni, kivéve nyilvános pályázat vagy nyilvános árverés útján, hacsak külön jogszabály másként nem rendelkezik,13) azzal a kivétellel, ha a község vagy a nagyobb területi egység közzéteszi a vagyonszerzés feltételeit; ez az alkalmazott közeli személyeire is vonatkozik,

a közérdekű munkavégzéssel kapcsolatos szimbólumokat személyes haszonszerzésre felhasználni,

visszaélni a közérdekű munkavégzésből származó előnyökkel, még e munkák elvégzésének befejezése után sem,

a közérdekű munkavégzéssel kapcsolatos valótlan nyilatkozatokat tenni.

(3)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a bűnözés vagy más társadalomellenes tevékenység bejelentésére.13aa)

§ 9

Podnikanie, výkon inej zárobkovej činnosti vedúceho zamestnanca, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, a členstvo v riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánoch

(1)

Vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu u zamestnávateľa uvedeného v § 1 ods. 2, nesmie podnikať alebo vykonávať inú zárobkovú činnosť a byť členom riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánov právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť. Zákaz členstva v riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánoch právnických osôb sa nevzťahuje na tohto vedúceho zamestnanca, ak je vyslaný do riadiaceho, kontrolného alebo dozorného orgánu právnickej osoby zamestnávateľom a ak takáto činnosť vyplýva z výkonu jeho práce; tento vedúci zamestnanec nemôže od príslušnej právnickej osoby poberať odmenu, iný príjem alebo ďalšiu výhodu.

(2)

Obmedzenia ustanovené v odseku 1 sa nevzťahujú na poskytovanie zdravotnej starostlivosti v štátnych zdravotníckych zariadeniach alebo v neštátnych zdravotníckych zariadeniach, ktorých zriaďovateľom je obec, vyšší územný celok, na vedeckú činnosť, pedagogickú činnosť, lektorskú činnosť, prednášateľskú činnosť, publicistickú činnosť, literárnu činnosť, umeleckú činnosť alebo športovú činnosť, činnosť sprostredkovateľa a rozhodcu pri kolektívnom vyjednávaní a na správu vlastného majetku alebo na správu majetku svojich maloletých detí, na činnosť v poradnom orgáne vlády, na činnosť člena v rozkladovej komisii a na činnosť, ktorá vyplýva z projektov financovaných z programov Európskej únie.Vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, môže vykonávať činnosť znalca, tlmočníka alebo prekladateľa len vtedy, ak sa táto činnosť vykonáva pre súd, pre iný štátny orgán, pre obec alebo pre vyšší územný celok.

(3)

Obmedzenie podľa odseku 1 sa tiež nevzťahuje na

účasť vedúceho zamestnanca, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, na projekte rozvojovej pomoci Európskej únie iným krajinám, realizovanom ministerstvom alebo ostatným ústredným orgánom štátnej správy v mene Európskej únie a financovanom Európskou úniou,

činnosť vedúceho zamestnanca, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, pri posudzovaní projektu financovaného zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky alebo z iných zdrojov,

činnosti, ktorých predmetom je uskutočňovanie programu supervízie.

(4)

Vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, je povinný do 30 dní odo dňa jeho ustanovenia na miesto vedúceho zamestnanca skončiť inú zárobkovú činnosť, podnikanie alebo členstvo v riadiacich, kontrolných alebo dozorných orgánoch právnických osôb, ktoré vykonávajú podnikateľskú činnosť spôsobom vyplývajúcim z príslušných právnych predpisov.

9. §

A statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott vállalkozói tevékenysége, egyéb keresőtevékenysége, valamint irányító, ellenőrző vagy felügyelő szervekben való tagsága

(1)

Az 1. § (2) bekezdésében említett munkáltatónál a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott nem folytathat vállalkozói vagy egyéb keresőtevékenységet, és nem lehet tagja vállalkozói tevékenységet folytató jogi személyek irányító, ellenőrző vagy felügyelő szerveinek. A jogi személyek irányító, ellenőrző vagy felügyelő szerveiben való tagság tilalma nem vonatkozik erre a vezető beosztású alkalmazottra, ha a munkáltató küldi ki a jogi személy irányító, ellenőrző vagy felügyelő szervébe, és ha ez a tevékenység a munkavégzéséből fakad; ez a vezető beosztású alkalmazott az érintett jogi személytől nem fogadhat el javadalmazást, egyéb jövedelmet vagy további előnyt.

(2)

Az (1) bekezdésben megállapított korlátozások nem vonatkoznak az állami egészségügyi intézményekben vagy a község, illetve a nagyobb területi egység által alapított nem állami egészségügyi intézményekben nyújtott egészségügyi ellátásra, a tudományos, pedagógiai, lektori, előadói, publicisztikai, irodalmi, művészeti vagy sporttevékenységre, a kollektív tárgyalások során végzett közvetítői és döntőbírói tevékenységre, a saját vagyon vagy a kiskorú gyermekei vagyonának kezelésére, a kormány tanácsadó szervében végzett tevékenységre, az ellenvetési bizottságban végzett tagi tevékenységre, valamint az Európai Unió programjaiból finanszírozott projektekből eredő tevékenységre. A statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott csak akkor végezhet szakértői, tolmács- vagy fordítói tevékenységet, ha ezt a tevékenységet a bíróság, más állami szerv, a község vagy a nagyobb területi egység számára végzi.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti korlátozás szintén nem vonatkozik

a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott részvételére az Európai Unió más országoknak nyújtott fejlesztési segélyprogramjában, amelyet egy minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv valósít meg az Európai Unió nevében és az Európai Unió finanszírozásával,

a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott tevékenységére a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből vagy más forrásokból finanszírozott projekt értékelése során,

olyan tevékenységekre, amelyek tárgya egy szupervíziós program megvalósítása.

(4)

A statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott köteles a vezető beosztású alkalmazotti helyre történő kinevezésétől számított 30 napon belül megszüntetni egyéb keresőtevékenységét, vállalkozását vagy tagságát a vállalkozói tevékenységet folytató jogi személyek irányító, ellenőrző vagy felügyelő szerveiben a vonatkozó jogszabályokból következő módon.

§ 9a

(1)

Zamestnanec môže popri svojom zamestnaní vykonávanom v pracovnom pomere vykonávať zárobkovú činnosť, ktorá je zhodná s predmetom činnosti zamestnávateľa, bez jeho súhlasu:

na projekte rozvojovej pomoci Európskej únie iným krajinám, realizovanom ministerstvom alebo ostatným ústredným orgánom štátnej správy v mene Európskej únie a financovanom Európskou úniou,

pri posudzovaní projektu financovaného zo štátneho rozpočtu Slovenskej republiky alebo z iných zdrojov,

ktorej predmetom je uskutočňovanie programu supervízie.

(2)

Zamestnancovi a vedúcemu zamestnancovi, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, ktorý sa zúčastňuje na projekte rozvojovej pomoci Európskej únie iným krajinám, realizovanom ministerstvom alebo ostatným ústredným orgánom štátnej správy v mene Európskej únie a financovanom Európskou úniou, sa poskytne pracovné voľno najviac v rozsahu 60 pracovných dní v kalendárnom roku.

(3)

Za čas pracovného voľna poskytnutého podľa odseku 2 zamestnancovi a vedúcemu zamestnancovi, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, patrí funkčný plat alebo priemerný mesačný zárobok len vtedy, ak je tento funkčný plat alebo priemerný mesačný zárobok refundovaný z prostriedkov Európskej únie.

(4)

Ako výkon práce sa posudzuje čas poskytnutého pracovného voľna, za ktorý patrí zamestnancovi a vedúcemu zamestnancovi, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu, funkčný plat alebo priemerný mesačný zárobok.

9.a §

(1)

Az alkalmazott a munkaviszonyban végzett foglalkozása mellett a munkáltató tevékenységi körével megegyező keresőtevékenységet a munkáltató hozzájárulása nélkül folytathat:

az Európai Unió más országoknak nyújtott fejlesztési segélyprogramjában, amelyet egy minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv valósít meg az Európai Unió nevében és az Európai Unió finanszírozásával,

a Szlovák Köztársaság állami költségvetéséből vagy más forrásokból finanszírozott projekt értékelése során,

amelynek tárgya egy szupervíziós program megvalósítása.

(2)

Annak az alkalmazottnak és a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazottnak, aki részt vesz az Európai Unió más országoknak nyújtott fejlesztési segélyprogramjában, amelyet egy minisztérium vagy más központi államigazgatási szerv valósít meg az Európai Unió nevében és az Európai Unió finanszírozásával, naptári évenként legfeljebb 60 munkanapnyi munkaidő-kedvezményt kell biztosítani.

(3)

A (2) bekezdés szerint biztosított munkaidő-kedvezmény idejére az alkalmazottat és a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazottat csak akkor illeti meg funkcionális illetmény vagy havi átlagkereset, ha ezt a funkcionális illetményt vagy havi átlagkeresetet az Európai Unió forrásaiból visszatérítik.

(4)

Munkavégzésnek minősül a biztosított munkaidő-kedvezmény azon ideje, amelyre az alkalmazottat és a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazottat funkcionális illetmény vagy havi átlagkereset illeti meg.

§ 9b

Zamestnávateľ poskytne pracovné voľno bez náhrady mzdy zamestnancovi, ktorý nasleduje manžela vykonávajúceho prácu vo verejnom záujme v zahraničí alebo ktorý nasleduje manžela vykonávajúceho štátnu službu v cudzine;^13a) pracovné voľno sa poskytne na žiadosť zamestnanca na čas nasledovania manžela do zahraničia.

9.b §

A munkáltató fizetés nélküli szabadságot biztosít annak az alkalmazottnak, aki külföldön közérdekű munkát végző házastársát követi, vagy aki külföldön állami szolgálatot teljesítő házastársát követi;13a) a munkaidő-kedvezményt az alkalmazott kérelmére a házastárs külföldre követésének idejére kell biztosítani.

§ 10

Majetkové priznanie

(1)

Vedúci zamestnanec je povinný deklarovať svoje majetkové pomery do

30 dní od ustanovenia na miesto vedúceho zamestnanca,

31. marca každého kalendárneho roka.

(2)

Vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu u zamestnávateľa uvedeného v § 1 ods. 2, oznamuje údaje o svojich majetkových pomeroch v rozsahu podľa osobitného predpisu¹⁴) orgánu, ktorý ho vymenoval alebo zvolil. Ak je štatutárny orgán vymenovaný prezidentom Slovenskej republiky, údaje o svojich majetkových pomeroch oznamuje vedúcemu ústredného orgánu štátnej správy, do ktorého pôsobnosti patrí. Ak je štatutárny orgán vymenovaný alebo zvolený kolektívnym orgánom, jeho predsedovi alebo inej fyzickej osobe týmto orgánom povereným. V ostatných prípadoch vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu u zamestnávateľa uvedeného v § 1 ods. 2, oznamuje údaje o svojich majetkových pomeroch štatutárnemu orgánu nadriadeného orgánu. Ak zamestnávateľ nemá nadriadený orgán, oznamuje údaje o svojich majetkových pomeroch štatutárnemu orgánu zriaďovateľa. Ak zamestnávateľ nemá nadriadený orgán ani zriaďovateľa, oznamuje údaje o svojich majetkových pomeroch vedúcemu ústredného orgánu štátnej správy, do ktorého pôsobnosti patrí.

(3)

Vedúci zamestnanec oznamuje údaje o svojich majetkových pomeroch v rozsahu podľa osobitného predpisu¹⁴) štatutárnemu orgánu.

10. §

Vagyonnyilatkozat

(1)

A vezető beosztású alkalmazott köteles vagyoni helyzetéről nyilatkozni

a vezető beosztású alkalmazotti helyre történő kinevezésétől számított 30 napon belül,

minden naptári év március 31-ig.

(2)

Az 1. § (2) bekezdésében említett munkáltatónál a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a külön jogszabály14) szerinti terjedelemben annak a szervnek jelenti be, amely őt kinevezte vagy megválasztotta. Ha a statutáris szervet a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke nevezi ki, vagyoni helyzetére vonatkozó adatait annak a központi államigazgatási szervnek a vezetőjének jelenti be, amelynek hatáskörébe tartozik. Ha a statutáris szervet testületi szerv nevezi ki vagy választja meg, annak elnökének vagy az e szerv által megbízott más természetes személynek. A többi esetben az 1. § (2) bekezdésében említett munkáltatónál a statutáris szerv tisztségét betöltő vezető beosztású alkalmazott a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a felettes szerv statutáris szervének jelenti be. Ha a munkáltatónak nincs felettes szerve, vagyoni helyzetére vonatkozó adatait az alapító statutáris szervének jelenti be. Ha a munkáltatónak nincs felettes szerve, sem alapítója, vagyoni helyzetére vonatkozó adatait annak a központi államigazgatási szervnek a vezetőjének jelenti be, amelynek hatáskörébe tartozik.

(3)

A vezető beosztású alkalmazott a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a külön jogszabály14) szerinti terjedelemben a statutáris szervnek jelenti be.

§ 11

Predbežné stanovisko

Zamestnanec môže požiadať zamestnávateľa alebo ním poverenú fyzickú osobu o vydanie predbežného stanoviska, či určité konanie alebo nekonanie pri výkone práce vo verejnom záujme je v rozpore s povinnosťami a obmedzeniami, ktoré sú ustanovené týmto zákonom.

11. §

Előzetes állásfoglalás

Az alkalmazott kérheti a munkáltatót vagy az általa megbízott természetes személyt, hogy adjon ki előzetes állásfoglalást arról, hogy a közérdekű munkavégzés során egy adott cselekmény vagy mulasztás ellentétes-e az e törvényben megállapított kötelezettségekkel és korlátozásokkal.

§ 12

Pracovný poriadok

Zamestnávateľ vydá pracovný poriadok po predchádzajúcom súhlase zástupcov zamestnancov, inak je neplatný.

12. §

Munkarend

A munkáltató a munkarendet az alkalmazotti képviselők előzetes hozzájárulásával adja ki, ellenkező esetben az érvénytelen.

§ 12a

Zamestnávateľ je povinný upraviť v pracovnom poriadku alebo v inom vnútornom predpise podrobnosti^14a) pri uzatváraní dohôd o prácach vykonávaných mimo pracovného pomeru,^2b) ktoré môže zamestnávateľ na plnenie svojich úloh alebo na zabezpečenie svojich potrieb uzatvárať s fyzickými osobami len výnimočne.

12.a §

A munkáltató köteles a munkarendben vagy más belső szabályzatban szabályozni a munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló megállapodások megkötésének részleteit,14a) amelyeket a munkáltató feladatainak ellátására vagy szükségleteinek biztosítására csak kivételesen köthet természetes személyekkel.2b)

§ 13

(1)

Ak fyzická osoba alebo právnická osoba upozorní zamestnávateľa na porušenie povinnosti alebo obmedzenia zamestnancom podľa tohto zákona, zamestnávateľ je povinný zistiť, či zamestnanec porušil povinnosti alebo obmedzenia, a do 30 dní od prijatia upozornenia oboznámiť túto právnickú osobu alebo fyzickú osobu s výsledkom, ako aj s prijatým opatrením.

(2)

Zamestnávateľ je povinný konať podľa odseku 1, ak písomné upozornenie je podpísané, je z neho zrejmé, kto ho podáva, akého porušenia povinnosti alebo obmedzenia zamestnanca sa týka vrátane uvedenia skutočností, z ktorých možno odvodiť porušenie povinnosti alebo obmedzenia.

13. §

(1)

Ha egy természetes vagy jogi személy felhívja a munkáltató figyelmét arra, hogy egy alkalmazott megsértette az e törvény szerinti kötelezettségét vagy korlátozását, a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy az alkalmazott megsértette-e a kötelezettségeket vagy korlátozásokat, és a bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatni ezt a jogi vagy természetes személyt az eredményről, valamint a megtett intézkedésről.

(2)

A munkáltató az (1) bekezdés szerint köteles eljárni, ha az írásbeli bejelentés alá van írva, abból egyértelműen kiderül, hogy ki nyújtja be, az alkalmazott mely kötelezettségének vagy korlátozásának megsértésére vonatkozik, beleértve azon tények megjelölését, amelyekből a kötelezettség vagy korlátozás megsértésére lehet következtetni.

§ 13a

Náhrada škody

(1)

Zamestnávateľ je povinný požadovať od zamestnanca náhradu škody, za ktorú mu zamestnanec zodpovedá. Požadovanú náhradu škody určí zamestnávateľ. Ak škodu spôsobil zamestnanec, ktorý je štatutárnym orgánom sám alebo spoločne s podriadeným zamestnancom, náhradu škody určí orgán uvedený v § 4.

(2)

Náhradu škody spôsobenej z nedbanlivosti môže zamestnávateľ určiť nižšou sumou, ako je skutočná škoda alebo ako je štvornásobok funkčného platu alebo priemerného mesačného zárobku zamestnanca. Ak skutočná škoda spôsobená z nedbanlivosti je nižšia ako jeden funkčný plat alebo priemerný mesačný zárobok zamestnanca, suma náhrady škody musí byť najmenej jedna tretina skutočnej škody. Ak skutočná škoda spôsobená z nedbanlivosti je vyššia ako štvornásobok funkčného platu alebo priemerného mesačného zárobku zamestnanca, suma náhrady škody musí byť najmenej jeden funkčný plat alebo priemerný mesačný zárobok zamestnanca.

(3)

Ak zamestnanec uhradil aspoň dve tretiny určenej sumy náhrady škody, môže zamestnávateľ upustiť od vymáhania zvyšnej sumy náhrady škody. To neplatí, ak ide o zodpovednosť zamestnanca za schodok na zverených hodnotách, ktoré je zamestnanec povinný vyúčtovať, a o zodpovednosť zamestnanca za stratu zverených predmetov, alebo ak bola škoda spôsobená úmyselne alebo pod vplyvom alkoholu alebo po požití omamnej látky alebo psychotropnej látky.

13.a §

Kártérítés

(1)

A munkáltató köteles kártérítést követelni az alkalmazottól azért a kárért, amelyért az alkalmazott felelős. A követelt kártérítés összegét a munkáltató határozza meg. Ha a kárt a statutáris szervként eljáró alkalmazott egyedül vagy egy beosztott alkalmazottal közösen okozta, a kártérítés összegét a 4. §-ban említett szerv határozza meg.

(2)

A gondatlanságból okozott kár megtérítését a munkáltató a tényleges kárnál vagy a munkavállaló funkcionális illetményének vagy havi átlagkeresetének négyszeresénél alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Ha a gondatlanságból okozott tényleges kár alacsonyabb, mint a munkavállaló egy funkcionális illetménye vagy havi átlagkeresete, a kártérítés összegének legalább a tényleges kár egyharmadát el kell érnie. Ha a gondatlanságból okozott tényleges kár magasabb, mint a munkavállaló funkcionális illetményének vagy havi átlagkeresetének négyszerese, a kártérítés összegének legalább a munkavállaló egy funkcionális illetményét vagy havi átlagkeresetét el kell érnie.

(3)

Ha a munkavállaló a kártérítés megállapított összegének legalább kétharmadát megtérítette, a munkáltató eltekinthet a kártérítés fennmaradó összegének behajtásától. Ez nem érvényes, ha a munkavállaló a rábízott, elszámolási kötelezettség alá eső értékekben keletkezett hiányért, illetve a rábízott tárgyak elvesztéséért felelős, vagy ha a kárt szándékosan, alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyag befolyása alatt okozta.

§ 13b

Odstupné a odchodné

(1)

V podnikovej kolektívnej zmluve možno dohodnúť zvýšenie

odchodného najviac o dvojnásobok funkčného platu alebo priemerného mesačného zárobku,

odstupného najviac o dvojnásobok funkčného platu alebo priemerného mesačného zárobku.

(2)

Ak zamestnanec po skončení pracovného pomeru nastúpi opäť k tomu istému zamestnávateľovi alebo k jeho právnemu nástupcovi do pracovného pomeru pred uplynutím času určeného podľa poskytnutého odstupného, je povinný vrátiť odstupné alebo jeho pomernú časť, ak sa so zamestnávateľom nedohodne inak. Zamestnanec je povinný vrátiť odstupné do 15 dní od opätovného vzniku pracovného pomeru, ak sa so zamestnávateľom nedohodne inak. Pomerná časť odstupného sa určí podľa počtu dní od opätovného nástupu do pracovného pomeru do uplynutia času vyplývajúceho z poskytnutého odstupného.

(3)

Ustanovenia odseku 2 sa použijú primerane, ak zamestnancovi po skončení pracovného pomeru k zamestnávateľovi, ktorý je služobným úradom, vznikne

pracovný pomer k inému zamestnávateľovi, ktorý je služobným úradom,

štátnozamestnanecký pomer.

13.b §

Végkielégítés és nyugdíjazási juttatás

(1)

Vállalati kollektív szerződésben meg lehet állapodni az alábbiak emeléséről:

a nyugdíjazási juttatás legfeljebb a funkcionális illetmény vagy a havi átlagkereset kétszeresével,

a végkielégítés legfeljebb a funkcionális illetmény vagy a havi átlagkereset kétszeresével.

(2)

Ha a munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően, a folyósított végkielégítés alapján meghatározott idő lejárta előtt ismét munkaviszonyt létesít ugyanazzal a munkáltatóval vagy annak jogutódjával, köteles a végkielégítést vagy annak arányos részét visszafizetni, ha a munkáltatóval másként nem állapodik meg. A munkavállaló köteles a végkielégítést a munkaviszony ismételt létrejöttétől számított 15 napon belül visszafizetni, ha a munkáltatóval másként nem állapodik meg. A végkielégítés arányos része a munkaviszonyba való ismételt belépéstől a folyósított végkielégítésből eredő időtartam lejártáig tartó napok száma szerint kerül meghatározásra.

(3)

A (2) bekezdés rendelkezései arányosan alkalmazandók, ha a munkavállalónak a szolgálati hivatalt betöltő munkáltatónál fennálló munkaviszonyának megszűnését követően az alábbi jogviszonya jön létre:

munkaviszony egy másik, szolgálati hivatalt betöltő munkáltatónál,

állami alkalmazotti jogviszony.

§ 13c

Jednorazové mimoriadne odškodnenie

(1)

Zamestnancovi, ktorého miesto výkonu práce bolo dohodnuté na zastupiteľskom úrade Slovenskej republiky v zahraničí a ktorý bol uznaný invalidným v dôsledku teroristických útokov, vojnových udalostí a živelných udalostí v súvislosti s výkonom práce vo verejnom záujme v zahraničí, sa poskytne jednorazové mimoriadne odškodnenie v sume 3,6 násobku až 7,2 násobku jeho posledne priznaného zahraničného funkčného platu.¹⁵)

(2)

Ak zamestnanec v dôsledku udalostí uvedených v odseku 1 zomrie, poskytne sa pozostalému manželovi, ktorý s ním žije v domácnosti, jednorazové mimoriadne odškodnenie v sume deväťnásobku posledne priznaného zahraničného funkčného platu zamestnanca. Jednorazové mimoriadne odškodnenie sa poskytne aj každému nezaopatrenému dieťaťu zamestnanca s nárokom na sirotský dôchodok v sume trojnásobku posledne priznaného zahraničného funkčného platu zamestnanca.

(3)

Jednorazové mimoriadne odškodnenie podľa odsekov 1 a 2 sa poskytne v eurách.

(4)

Podrobnosti o poskytnutí jednorazového mimoriadneho odškodnenia určí zamestnávateľ v pracovnom poriadku.

13.c §

Egyszeri rendkívüli kártalanítás

(1)

Annak a munkavállalónak, akinek a munkavégzési helye a Szlovák Köztársaság külföldi képviseleti hivatalánál volt meghatározva, és akit a külföldön végzett közérdekű munkavégzéssel összefüggésben bekövetkezett terrortámadások, háborús események és természeti katasztrófák következtében rokkantnak nyilvánítottak, az utoljára megállapított külföldi funkcionális illetményének 3,6-szorosától 7,2-szereséig terjedő összegű egyszeri rendkívüli kártalanítás folyósítandó.15)

(2)

Ha a munkavállaló az (1) bekezdésben említett események következtében meghal, a vele közös háztartásban élő hátrahagyott házastársának a munkavállaló utoljára megállapított külföldi funkcionális illetménye kilencszeresének megfelelő összegű egyszeri rendkívüli kártalanítás folyósítandó. Egyszeri rendkívüli kártalanítás folyósítandó továbbá a munkavállaló minden, árvaellátásra jogosult, eltartott gyermekének a munkavállaló utoljára megállapított külföldi funkcionális illetménye háromszorosának megfelelő összegben.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés szerinti egyszeri rendkívüli kártalanítás euróban folyósítandó.

(4)

Az egyszeri rendkívüli kártalanítás folyósításának részleteit a munkáltató a munkarendben határozza meg.

Prechodné ustanovenia

Átmeneti rendelkezések

§ 14

(1)

Ustanoveniami tohto zákona sa spravujú aj pracovnoprávne vzťahy, ktoré sa do 31. decembra 2003 spravovali zákonom o verejnej službe. Nároky, ktoré z nich vznikli, a právne úkony urobené pred 1. januárom 2004 sa posudzujú podľa predpisov platných do 31. decembra 2003.

(2)

Predpoklady na výkon práce vo verejnom záujme podľa § 3 ods. 1 písm. a), c) až g), ktoré zamestnanec spĺňal podľa zákona o verejnej službe do 31. decembra 2003, sú splnené aj na účely tohto zákona; predpoklad podľa § 3 ods. 1 písm. c) je u zdravotníckeho zamestnanca splnený na účely tohto zákona aj pri zmene zamestnávateľa, ak zdravotnícky zamestnanec vykonáva pracovnú činnosť rovnakého charakteru alebo obdobného charakteru, ako je pracovná činnosť, na ktorej vykonávanie mu bola udelená výnimka. Splnenie predpokladu podľa § 3 ods. 1 písm. b) zamestnanec preukáže najneskôr do 31. decembra 2004.

(3)

Ak vedúci zamestnanec vykonáva k 1. januáru 2004 funkciu, podniká, vykonáva inú zárobkovú činnosť alebo je členom riadiacich, kontrolných a dozorných orgánov podľa § 9, je povinný do 31. januára 2004 ich skončiť alebo vykonať právne relevantný úkon na ich skončenie.

14. §

(1)

E törvény rendelkezései azokra a munkajogi viszonyokra is irányadók, amelyek 2003. december 31-ig a közszolgálatról szóló törvény hatálya alá tartoztak. Az azokból keletkezett igények és a 2004. január 1. előtt tett jogcselekmények a 2003. december 31-ig hatályos előírások szerint bírálandók el.

(2)

A közérdekű munkavégzés 3. § (1) bek. a), c)–g) pontja szerinti feltételei, amelyeket a munkavállaló a közszolgálatról szóló törvény szerint 2003. december 31-ig teljesített, e törvény alkalmazásában is teljesítettnek minősülnek; a 3. § (1) bek. c) pontja szerinti feltétel az egészségügyi alkalmazott esetében e törvény alkalmazásában a munkáltató megváltozása esetén is teljesítettnek minősül, ha az egészségügyi alkalmazott azonos vagy hasonló jellegű munkatevékenységet végez, mint az a munkatevékenység, amelynek végzésére kivételt kapott. A 3. § (1) bek. b) pontja szerinti feltétel teljesítését a munkavállaló legkésőbb 2004. december 31-ig igazolja.

(3)

Ha a vezető beosztású munkavállaló 2004. január 1-jén a 9. § szerinti tisztséget tölt be, vállalkozik, más keresőtevékenységet folytat, vagy irányító, ellenőrző és felügyelő szervek tagja, köteles azokat 2004. január 31-ig megszüntetni, vagy a megszüntetésükre irányuló jogilag releváns cselekményt megtenni.

§ 14a

Prechodné ustanovenie účinné k 1. januáru 2009

(1)

Ustanoveniami tohto zákona sa spravujú aj pracovnoprávne vzťahy, ktoré vznikli pred 1. januárom 2009. Právne úkony urobené pred 1. januárom 2009 a nároky, ktoré z nich vznikli, sa posudzujú podľa právnej úpravy platnej do 31. decembra 2008.

(2)

Ak fyzická osoba, ktorá vykonáva verejnú funkciu, a zamestnanec, ktorí sú blízkymi osobami,³) sú zaradení do vzájomnej priamej podriadenosti alebo nadriadenosti alebo tak, aby jeden podliehal pokladničnej kontrole alebo účtovnej kontrole druhého (§ 7), je zamestnávateľ povinný do 1. februára 2009 vykonať právne relevantný úkon na zosúladenie s týmto zákonom.

(3)

Vedúci zamestnanec, ktorý vykonáva funkciu štatutárneho orgánu právnickej osoby zriadenej štátnym orgánom, ktorého pracovný pomer vznikol na základe pracovnej zmluvy predo dňom nadobudnutia účinnosti tohto zákona, spĺňa predpoklad vymenovania podľa tohto zákona.

14.a §

Átmeneti rendelkezés 2009. január 1-jei hatállyal

(1)

E törvény rendelkezései a 2009. január 1. előtt létrejött munkajogi viszonyokra is irányadók. A 2009. január 1. előtt tett jogcselekmények és az azokból keletkezett igények a 2008. december 31-ig hatályos jogszabályok szerint bírálandók el.

(2)

Ha a köztisztséget betöltő természetes személy és a munkavállaló, akik közel álló személyek,3) egymás közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyában állnak, vagy úgy, hogy egyikük a másik pénztári vagy számviteli ellenőrzésének hatálya alá tartozik (7. §), a munkáltató köteles 2009. február 1-jéig e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében jogilag releváns cselekményt megtenni.

(3)

Az a vezető beosztású munkavállaló, aki egy állami szerv által alapított jogi személy statutáris szervének tisztségét tölti be, és akinek a munkaviszonya e törvény hatálybalépésének napja előtt munkaszerződés alapján jött létre, teljesíti az e törvény szerinti kinevezés feltételét.

§ 14b

Prechodné ustanovenie počas trvania mimoriadnej situácie vyhlásenej v súvislosti s hromadným prílevom cudzincov na územie Slovenskej republiky spôsobeným ozbrojeným konfliktom na území Ukrajiny

(1)

Fyzická osoba, ktorá je štátnym občanom Ukrajiny alebo rodinným príslušníkom štátneho občana Ukrajiny, ktorá je odídencom¹⁶) a ktorá z objektívnych dôvodov nemôže preukázať bezúhonnosť podľa § 3 ods. 8 môže počas trvania mimoriadnej situácie vyhlásenej v súvislosti s hromadným prílevom cudzincov na územie Slovenskej republiky spôsobeným ozbrojeným konfliktom na území Ukrajiny (ďalej len „mimoriadna situácia“) preukázať bezúhonnosť podľa § 3 ods. 8 aj čestným vyhlásením, ktoré fyzická osoba predloží zamestnávateľovi pred vznikom pracovného pomeru.

(2)

Ak fyzická osoba preukázala bezúhonnosť čestným vyhlásením podľa odseku 1 považuje sa za bezúhonnú, ak sa nepreukáže opak.

(3)

Preukázanie nepravdivosti čestného vyhlásenia podľa odseku 1 je dôvodom na okamžité skončenie pracovného pomeru.

(4)

Fyzická osoba, ktorá preukázala bezúhonnosť čestným vyhlásením podľa odseku 1 a jej pracovný pomer trvá, je povinná do uplynutia dvoch mesiacov od odvolania mimoriadnej situácie preukázať bezúhonnosť podľa § 3 ods. 8.

(5)

Ak fyzická osoba nesplní povinnosť podľa odseku 4 pracovný pomer skončí uplynutím dvoch mesiacov od odvolania mimoriadnej situácie.

14.b §

Átmeneti rendelkezés az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus által okozott, külföldieknek a Szlovák Köztársaság területére történő tömeges beáramlásával összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet fennállása alatt

(1)

Az a természetes személy, aki ukrán állampolgár vagy ukrán állampolgár családtagja, aki menedékes,16) és aki objektív okokból nem tudja igazolni a 3. § (8) bekezdése szerinti feddhetetlenségét, az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus által okozott, külföldieknek a Szlovák Köztársaság területére történő tömeges beáramlásával összefüggésben kihirdetett rendkívüli helyzet (a továbbiakban: „rendkívüli helyzet”) fennállása alatt a 3. § (8) bekezdése szerinti feddhetetlenségét becsületbeli nyilatkozattal is igazolhatja, amelyet a természetes személy a munkaviszony létrejötte előtt nyújt be a munkáltatónak.

(2)

Ha a természetes személy a feddhetetlenségét az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozattal igazolta, feddhetetlennek minősül, ha az ellenkezője nem bizonyosodik be.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozat valótlanságának bizonyítása a munkaviszony azonnali megszüntetésére ad okot.

(4)

Az a természetes személy, aki a feddhetetlenségét az (1) bekezdés szerinti becsületbeli nyilatkozattal igazolta és munkaviszonya fennáll, köteles a rendkívüli helyzet visszavonásától számított két hónap elteltéig igazolni a 3. § (8) bekezdése szerinti feddhetetlenségét.

(5)

Ha a természetes személy nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti kötelezettségét, a munkaviszony a rendkívüli helyzet visszavonásától számított két hónap elteltével megszűnik.

§ 14c

Prechodné ustanovenie k úprave účinnej dňom vyhlásenia

Povinnosť vrátiť odstupné alebo jeho pomernú časť podľa § 13b v znení účinnom odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona sa vzťahuje na odstupné, na ktoré vznikol nárok odo dňa nadobudnutia účinnosti tohto zákona.

14.c §

Átmeneti rendelkezés a kihirdetése napján hatályba lépő módosításhoz

A végkielégítés vagy annak arányos részének visszafizetési kötelezettsége a 13b. §-nak e törvény hatálybalépésének napjától hatályos szövege szerint arra a végkielégítésre vonatkozik, amelyre a jogosultság e törvény hatálybalépésének napjától keletkezett.

§ 14d

Prechodné ustanovenie účinné od 1. septembra 2025

Ústredie práce, sociálnych vecí a rodiny uzatvorí so štátnym zamestnancom, ktorý k 31. augustu 2025 vykonával lekársku posudkovú činnosť pri výkone štátnej správy v oblasti sociálnych vecí, rodiny a služieb zamestnanosti, pracovnú zmluvu so vznikom pracovného pomeru k 1. októbru 2025, ak štátny zamestnanec spĺňa predpoklady podľa § 3 a do 20. septembra 2025 požiada o jej uzatvorenie.

14.d §

Átmeneti rendelkezés 2025. szeptember 1-jei hatállyal

A Munka-, Szociális és Családügyi Központ azzal az állami alkalmazottal, aki 2025. augusztus 31-én a szociális ügyek, a család és a foglalkoztatási szolgáltatások területén végzett államigazgatás során orvosszakértői tevékenységet végzett, 2025. október 1-jei hatállyal létrejövő munkaviszonyra munkaszerződést köt, ha az állami alkalmazott teljesíti a 3. § szerinti feltételeket, és 2025. szeptember 20-ig kéri annak megkötését.

§ 15

Zrušovacie ustanovenie

Zrušujú sa § 2 ods. 1 a 2, § 4 až 14 zákona č. 313/2001 Z. z. o verejnej službe v znení neskorších predpisov.

15. §

Hatályon kívül helyező rendelkezés

Hatályon kívül helyezendő a közszolgálatról szóló 313/2001. sz. Tt. törvény 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint 4–14. §-a a későbbi előírások szerinti módosításaival.

§ 16

Účinnosť

Tento zákon nadobúda účinnosť 1. januára 2004.

16. §

Hatálybalépés

Ez a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.

Rudolf Schuster v. r.

Pavol Hrušovský v. r.

Mikuláš Dzurinda v. r.

Rudolf Schuster s. k.

Pavol Hrušovský s. k.

Mikuláš Dzurinda s. k.

Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 303/1995 Z. z. o rozpočtových pravidlách v znení neskorších predpisov, zákon č. 302/2001 Z. z. o samospráve vyšších územných celkov (zákon o samosprávnych krajoch) v znení zákona č. 445/2001 Z. z., zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení neskorších predpisov.

1a)

Zákon č. 243/2017 Z. z. o verejnej výskumnej inštitúcii a o zmene a doplnení niektorých zákonov.

Napríklad zákon č. 131/2002 Z. z. o vysokých školách a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

2a)

§ 42 Zákonníka práce.

2b)

§ 223 Zákonníka práce.

§ 116 zákona č. 40/1964 Zb. Občianskeho zákonníka.

Napríklad zákon č. 50/1976 Zb. o územnom plánovaní a stavebnom poriadku (stavebný zákon) v znení neskorších predpisov, nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 156/2002 Z. z. o odbornej spôsobilosti pracovníkov v zdravotníctve, nariadenie vlády Slovenskej republiky č. 157/2002 Z. z. o ďalšom vzdelávaní pracovníkov v zdravotníctve, vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 41/1996 Z. z. o odbornej a pedagogickej spôsobilosti pedagogických pracovníkov v znení neskorších predpisov.

Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 98/1995 Z. z. o Liečebnom poriadku v znení neskorších predpisov.

Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 274/1994 Z. z. o Sociálnej poisťovni v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov.

Zákon č. 215/2004 Z. z. o ochrane utajovaných skutočností a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

Vyhláška Ministerstva školstva Slovenskej republiky č. 41/1996 Z. z. v znení neskorších predpisov.

Napríklad zákon č. 453/2003 Z. z. o orgánoch štátnej správy v oblasti sociálnych vecí, rodiny a služieb zamestnanosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, zákon č. 345/2022 Z. z. o inšpekcii v sociálnych veciach a o zmene a doplnení niektorých zákonov.

10)

§ 11 ods. 1 písm. a) zákona č. 192/2023 Z. z. o registri trestov a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

10a)

§ 11 ods. 1 písm. a) až c) zákona č. 192/2023 Z. z.

10b)

Napríklad zákon č. 215/2004 Z. z., zákon č. 138/2019 Z. z. o pedagogických zamestnancoch a odborných zamestnancoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

10c)

Zákon č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

10d)

§ 12 ods. 4 písm. a) zákona č. 192/2023 Z. z.

10e)

Zákon č. 99/2024 Z. z. o centrálnom informačnom systéme štátnej služby a o zmene a doplnení zákona č. 55/2017 Z. z. o štátnej službe a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

11)

Napríklad zákon Slovenskej národnej rady č. 254/1991 Zb. o Slovenskej televízii v znení neskorších predpisov, zákon Slovenskej národnej rady č. 255/1991 Zb. o Slovenskom rozhlase v znení neskorších predpisov.

12)

Napríklad § 85, 101, 133 a 194 zákona č. 513/1991 Zb. Obchodného zákonníka v znení neskorších predpisov, § 11 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 369/1990 Zb. v znení neskorších predpisov, § 3 ods. 3 zákona č. 385/1997 Z. z. o Slovenskom národnom divadle v znení zákona č. 103/2014 Z. z., § 4 ods. 2. zákona č. 114/2000 Z. z. o Slovenskej filharmónii v znení zákona č. 103/2014 Z. z., § 11 ods. 2 písm. h) zákona č. 302/2001 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 17 ods. 1 zákona č. 532/2010 Z. z. o Rozhlase a televízii Slovenska a o zmene a doplnení niektorých zákonov, § 5 ods. 3 zákona č. 103/2014 Z. z. o divadelnej činnosti a hudobnej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.

12a)

Zákon č. 365/2004 Z. z. o rovnakom zaobchádzaní v niektorých oblastiach a o ochrane pred diskrimináciou a o zmene a doplnení niektorých zákonov (antidiskriminačný zákon).

13)

Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 182/1993 Z. z. o vlastníctve bytov a nebytových priestorov v znení neskorších predpisov, zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 278/1993 Z. z. o správe majetku štátu v znení neskorších predpisov.

13a)

Napríklad § 64 zákona č. 55/2017 Z. z..

13aa)

§ 3 písm. b) a c) zákona č. 583/2008 Z. z. o prevencii kriminality a inej protispoločenskej činnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov.

14)

§ 114 ods. 2 a 3 zákona č. 55/2017 Z. z..

14a)

§ 224 ods. 1 a 2 Zákonníka práce.

15)

§ 22 ods. 1 zákona č. 553/2003 Z. z. o odmeňovaní niektorých zamestnancov pri výkone práce vo verejnom záujme a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

16)

§ 2 písm. j) zákona č. 480/2002 Z. z. o azyle a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.

Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a költségvetési szabályokról szóló 303/1995. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival, a nagyobb területi egységek önkormányzatáról (a megyei önkormányzatokról szóló törvény) szóló 302/2001. sz. Tt. törvény a 445/2001. sz. Tt. törvény szerinti módosításával, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a községi önkormányzatokról szóló 369/1990. sz. Tgy. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival.

1a)

A nyilvános kutatóintézetről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 243/2017. sz. Tt. törvény.

Például a felsőoktatási intézményekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 131/2002. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival.

2a)

A Munka Törvénykönyve 42. §-a.

2b)

A Munka Törvénykönyve 223. §-a.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. Tgy. törvény 116. §-a.

Például a területrendezésről és az építési rendtartásról (építési törvény) szóló 50/1976. sz. Tgy. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Köztársaság kormányának az egészségügyi dolgozók szakmai alkalmasságáról szóló 156/2002. sz. Tt. rendelete, a Szlovák Köztársaság kormányának az egészségügyi dolgozók továbbképzéséről szóló 157/2002. sz. Tt. rendelete, a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának a pedagógiai alkalmazottak szakmai és pedagógiai alkalmasságáról szóló 41/1996. sz. Tt. rendelete a későbbi előírások szerinti módosításaival.

Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a gyógykezelési rendtartásról szóló 98/1995. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival.

Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a Szociális Biztosítóról szóló 274/1994. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 369/1990. sz. Tgy. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival.

A minősített adatok védelméről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 215/2004. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival.

A Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának 41/1996. sz. Tt. rendelete a későbbi előírások szerinti módosításaival.

Például a szociális ügyek, a család és a foglalkoztatási szolgáltatások területén működő államigazgatási szervekről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 453/2003. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival, a szociális ügyekben folytatott felügyeletről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 345/2022. sz. Tt. törvény.

10)

A bűnügyi nyilvántartásról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 192/2023. sz. Tt. törvény 11. § (1) bek. a) pontja a későbbi előírások szerinti módosításaival.

10a)

A 192/2023. sz. Tt. törvény 11. § (1) bek. a)–c) pontja.

10b)

Például a 215/2004. sz. Tt. törvény, a pedagógus-munkakörben és szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottakról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 138/2019. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival.

10c)

Az állami szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 55/2017. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival.

10d)

A 192/2023. sz. Tt. törvény 12. § (4) bek. a) pontja.

10e)

Az állami szolgálat központi információs rendszeréről és az állami szolgálatról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 55/2017. sz. Tt. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 99/2024. sz. Tt. törvény a későbbi előírások szerinti módosításaival.

11)

Például a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Televízióról szóló 254/1991. sz. Tgy. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a Szlovák Rádióról szóló 255/1991. sz. Tgy. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival.

12)

Például a Kereskedelmi Törvénykönyvről szóló 513/1991. sz. Tgy. törvény 85., 101., 133. és 194. §-a a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 369/1990. sz. Tgy. törvénye 11. § (4) bekezdése a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Nemzeti Színházról szóló 385/1997. sz. Tt. törvény 3. § (3) bekezdése a 103/2014. sz. Tt. törvény szerinti módosításával, a Szlovák Filharmóniáról szóló 114/2000. sz. Tt. törvény 4. § (2) bekezdése a 103/2014. sz. Tt. törvény szerinti módosításával, a 302/2001. sz. Tt. törvény 11. § (2) bek. h) pontja a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Rádióról és Televízióról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 532/2010. sz. Tt. törvény 17. § (1) bekezdése, a színházi és zenei tevékenységről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 103/2014. sz. Tt. törvény 5. § (3) bekezdése.

12a)

Az egyes területeken való egyenlő bánásmódról és a diszkrimináció elleni védelemről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 365/2004. sz. Tt. törvény (antidiszkriminációs törvény).

13)

Például a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonjogáról szóló 182/1993. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának az állami vagyon kezeléséről szóló 278/1993. sz. Tt. törvénye a későbbi előírások szerinti módosításaival.

13a)

Például az 55/2017. sz. Tt. törvény 64. §-a.

13aa)

A bűnmegelőzésről és egyéb társadalomellenes tevékenységről és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 583/2008. sz. Tt. törvény 3. § b) és c) pontja.

14)

Az 55/2017. sz. Tt. törvény 114. § (2) és (3) bekezdése.

14a)

A Munka Törvénykönyve 224. § (1) és (2) bekezdése.

15)

A közérdekű munkát végző egyes alkalmazottak javadalmazásáról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2003. évi 553. Tt. számú törvény 22. § (1) bekezdése, a későbbi jogszabályok értelmében.

16)

A menedékjogról és egyes törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 2002. évi 480. Tt. számú törvény 2. § j) pontja, a későbbi jogszabályok értelmében.

Korábbi változatok

Hatályosság	Módosító törvény
2026.01.01. -	154/2025